Hatósági Iroda – Igazgatási Csoport

Munkatársak

Dr. Menyhárt Judit - irodavezető

Telefon: 74/570-800/113

E-mail: hatosagiirodavezeto@tamasi.hu

Iroda: földszint 13-as iroda

Tolnai Andrea

Telefon: 74/570-800/108

E-mail: tolnai.andrea@tamasi.hu

Iroda: földszint 8-as iroda

Laczáné Molnár Erika

Telefon: 74/570-800/109

E-mail: lacza.erika@tamasi.hu

Iroda: földszint 9-es iroda

Horváth Lászlóné

Telefon: 74/570-800/110

E-mail: hmoni@tamasi.hu

Iroda: földszint 10-es iroda

A 8-as irodában intézhető ügyek

    Tamási Város Önkormányzatának a szociális és gyermekjóléti ellátásokról, a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról 19/2003. (X. 12.) számú önkormányzati rendeletében (Szoc.rendelet) meghatározott települési támogatás fajtái:

    • a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtható települési támogatás,
    • a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás,
    • lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtható települési támogatás,
    • temetési költségek viseléséhez nyújtható települési támogatás,
    • rendkívüli települési támogatás igénylésével kapcsolatos ügyeket.

    Az egyes támogatási feltételeket a Szoc.rendelet tartalmazza.

    Az eljárás illetékmentes.
     
     
    ügyintéző: Tolnai Andrea

    tel.: 74/570-800/108

    Dokumentumok

    Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 38.475,. Ft-ot, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülők esetében pedig a 41.325,- Ft–ot feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon (hasznosítható ingatlan, jármű, vagyon értékű jog) értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húszszorosát (570.000,-Ft) vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000,-Ft). Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

    A kérelemhez szükséges dokumentumok:

    • utolsó havi nettó keresetről, illetve minden más egyéb jövedelemről (GYED, GYES, családi pótlék, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,
    • őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,
    • külön élő szülők esetén a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és/vagy gyámhatósági határozat,
    • a szülők egyedülállóságát igazoló irat (jogerős bírósági végzés másolata, vagy erre vonatkozó nyilatkozat)
    • a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos nagykorú gyermek esetén egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
    • nagykorú, középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanuló gyermek iskolalátogatási igazolása.


    A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapján jogosult a bölcsődés, óvodás, 1- 8. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben elhelyezett (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamos) gyermekek után az intézményi térítési díj 100 %- ának kedvezményként való biztosítására, középiskolai évfolyamokban az intézményi térítési díj 50%- ának kedvezményként való biztosítására. Akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatásban részesül.

    Az eljárás illetékmentes.

    Dokumentumok

    • Formanyomtatvány rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultsághoz és hátrányos helyzet megállapításához doc (98 KB) [ letöltés ]
    kifüggesztések

    Dokumentumok

    Ha valaki feltehetõen más tulajdonában álló, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot talál, akkor köteles azt a találástól számított 8 napon belül a települési önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni. A találó hozza magával a talált tárgyat (ha lehetséges) és a személyazonosságát igazoló iratait. Az önkormányzat jegyzője jegyzőkönyvet vesz fel a beszolgáltatásról, átveszi és megõrzi a talált tárgyat. A jegyzőkönyvben a találó nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a talált tárgyra igényt tart-e akkor, ha azért a jogos tulajdonosa nem jelentkezik. Ha a talált tárgyért a tulajdonos nem jelentkezik és arra a találó igényt tartott, akkor a beszolgáltatást követõ 3. hónap letelte után 8 napon belül a találó személyesen kérheti a dolog használatába történő kiadását. Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a jegyzőnél, sem a találónál nem jelentkezik, akkor a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi.

    Az eljárás illetékmentes.

    ügyintéző: Tolnai Andrea
    tel.: 74/570-800/108

    Dokumentumok

    szociális tűzifa

    Dokumentumok

    környezettanulmányok

    Dokumentumok

A 9-es irodában intézhető ügyek

    Elektronikus Anyakönyv (EAK) vezetése

    1895. október 1. napjától 2014. június 30. napjáig vezetett papíralapú anyakönyvi alapbejegyzések folyamatosan, szükség szerinti rögzítése az új EAK rendszerbe.

    Születési esemény anyakönyvezése

    Tamási városban nem jellemző, hiszen a város kórházzal nem rendelkezik.

    Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

    mind születendő, mind pedig megszületett gyermekre bármely anyakönyvvezető előtt személyesen tehető.
    A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok felvételénél vizsgálni kell a benyújtandó iratok meglétét és az eljárás jogszerűségét.

    A születendő gyermekre megtenni kívánt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz szükséges iratok:

    • a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás apai elismerő nyilatkozathoz, amelynek tartalmaznia kell:
      • a szülés várható időpontját,
      • a vélelmezett fogantatási időt,
      • valamint a szülés várható helyét,
      • kiállítás dátumát,
      • kiállító orvos aláírását és pecsétjét.
    • az elismerést tevő apa és az anya érvényes, a személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okmányai (személyazonosító igazolvány, útlevél, és a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya)),
    • elvált, vagy özvegy családi állapotú anya esetén a családi állapot igazolására szolgáló irat (pl.: jogerősített vagy véglegesített bírói ítélet, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat).

    A megszületett gyermekre megtenni kívánt apai elismerő nyilatkozathoz csatolandó iratok:

    • a születendő gyermeknél leírt személyes okmányok, és az anya családi állapotát igazoló okiratokon kívül szükséges
      • a megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonata,
      • lakcímét igazoló hatósági igazolványa.

    Házasságkötés

    A házasságkötés országos illetékességgel bír, amely azt jelenti, hogy a házasulandók annál az anyakönyvezetőnél köthetnek házasságot, ahol a házassági szándékukat bejelentették.
    Az anyakönyvvezető a házassági szándék bejelentéséről jegyzőkönyvet vesz fel.
    Házassági szándék bejelentéséhez mindkét fél együttes, személyes jelenléte szükséges.

    A házassági szándék bejelentéséhez szükséges iratok:

    • mindkét házasulandó születési anyakönyvi kivonata,
    • a személyazonosságot és az állampolgárságot igazoló okiratok, és a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya),
    • elvált, vagy özvegy házasulandó fél esetében családi állapot igazolására van szükség, amelyet elvált házasulandó esetében jogerősített vagy véglegesített bírói ítélettel, záradékolt házassági anyakönyvi kivonattal, özvegy családi állapot esetében pedig halotti anyakönyvi kivonattal, vagy a haláleset tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

    A házasság megkötésére a bejelentkezéstől számított harmincegyedik naptól kerülhet sor.
    A kötelező várakozási idő alóli felmentésért alapos indokkal a házasságkötés helye szerinti jegyzőhöz lehet kérelemmel fordulni. A kérelem illetékmentes. Az illetékes jegyző a kötelező várakozási idő alóli felmentés megadásáról, vagy megtagadásáról a házasulandó feleket határozattal értesíti.
    A házasulandó feleknek a munkaidőn, és/vagy az önkormányzat hivatali helyiségen túli házasságkötési kérelme esetében Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat megrendezéséről és díjáról szóló 25/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelete szerinti kérelmet kell előterjeszteniük Tamási Város Jegyzőjéhez, aki a rendeletben foglalt feltételek megléte esetén engedélyezi a fent hivatkozott rendeletben foglaltak alapján a házasság munkaidőn, és/vagy hivatali helyiségen kívüli megkötését.
    A házasulandó feleknek a fenti rendeletben meghatározott díjakat legkésőbb a házasságkötést megelőző 5. napig kell megfizetni a Hivatal pénztárába.
    Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.
    A házasulandó feleknek kell gondoskodniuk a tanúkról, akik nagykorú, és cselekvőképes személyek lehetnek.

    Külföldi állampolgár házasságkötése:

    Külföldi állampolgár házasságkötésére irányuló szándékának bejelentésekor az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy a jogszabályi előírásokban foglalt előfeltételek fennállnak-e.

    A külföldi állampolgár házasságkötéséhez szükséges iratok (alapesetben):

    • születési anyakönyvi kivonat,
    • családi állapot igazolás,
    • lakcímet igazoló hatósági igazolás,
    • tanúsítvány, amely azt igazolja, hogy a külföldi házasulandóra irányadó jog szerint a házasságkötésnek nincs törvényi akadálya.

    A külföldi házasulandónak az iratokat az Országos Fordító-és Fordításhitelesítő Intézet által történő fordítással ellátva kell benyújtani, vagy EU-s állampolgár esetén fordítási segédlettel ellátva.
    Az anyakönyvvezető a fent felsorolt iratokat a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvvel együtt az iratok elfogadhatóságának vizsgálata céljából felterjeszti a Tolna Megyei Kormányhivatal anyakönyvi szervéhez.
    Amikor az anyakönyvi szervnek a külföldi okiratok elfogadhatóságáról vagy a felmentésről szóló döntése az anyakönyvvezetőhöz megérkezett, a házasságkötés az onnan számított 31. naptól köthető meg. A külföldi iratok elfogadhatósága 6 hónap.

    Amennyiben valamelyik házasulandó fél vagy tanú a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli, úgy a házasulandóknak kell tolmácsról gondoskodniuk.

    Bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉT)

    A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni.
    A BÉT megkötésének általános szabályai megfelelnek a házasságkötésnél leírtakkal.

    Haláleset anyakönyvezése

    A haláleset anyakönyvezésére az az anyakönyvezető illetékes, akinek a közigazgatási területén a haláleset történt.
    A haláleset bejelentése a halottvizsgálatot végző orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal történik, amelyhez csatolni kell az elhalt személyi azonosságát igazoló okmányait, és amennyiben hozzátartozó rendelkezésére áll, akkor az elhalt születési és/vagy házassági anyakönyvi kivonatát.
    A halálesetet bejelentheti a hozzátartozó, vagy az, aki a halálesetről tudomást szerzett. Temetkezési vállalkozó által történt bejelentéshez szükséges az elhunyt hozzátartozójának meghatalmazása is.
    Anyakönyvezés után az elhalt személyazonosító igazolványa - érvénytelenítés után - a hozzátartozó kérelme alapján visszaadható.

    Névváltoztatási eljárások

    Születési családi és utónév változtatása:

    Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv engedélyezi.
    A névváltoztatási kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél.
    A kérelemhez csatolni kell a névváltoztatással érintett személy, illetve szülő névváltoztatása esetén a névváltoztatással érintett kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
    Amennyiben a nevet változtató személy házasságban él, és a nevét a házastárs valamilyen formában viseli, és a névváltoztatást rá kiterjedően is kérik, abban az esetben a házassági anyakönyvi kivonatot is csatolni kell a kérelemhez.
    A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke első ízben 10.000,- Ft, amelyet az anyakönyvvezető által megadott számlaszámra kell átutalással teljesíteni és a kérelemhez mellékelni.
    Ugyanazon személy esetében újabb névváltoztatás az első névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül nem nyújtható be.

    Házassági név módosítása:

    A házassági név módosítására irányuló kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél elő lehet terjeszteni.
    Házasságban élő személy esetén csatolni kell, amennyiben rendelkezésre áll, a házassági anyakönyvi kivonatot, elvált családi állapot esetében a jogerősített vagy véglegesített bírói ítéletet.
    A kérelem illetékmentes
    2014. január 1. napjától a férfiaknak is van házassági nevük, tehát a házassági névmódosítás szabályai rájuk is vonatkoznak.

    Egy új névváltoztatási lehetőség jogi feltételeit teremtette meg a jogalkotó azzal, hogy az anyakönyvi törvényben foglaltak alapján lehetővé tette, hogy az a nő, akinek a házassága a házastársa halálával szűnt meg, a volt házastársa nevét az addig használt formában viselhesse tovább.
    (Például, ha valaki a házassági nevét GIPSZ JAKABNÉ-ként viselte egész élete során, de a házastársa halálának anyakönyvezésekor kiderült, hogy a házasságkötéskor a házassági neve GIPSZ JAKAB JÓNÁSNÉ volt, kérheti, hogy a házastárs haláláig viselt GIPSZ JAKABNÉ nevet viselhesse tovább.)
    A kérelemhez csatolni kell minden olyan személyes okmányt (pl. személyi igazolvány) amivel a kérelmező igazolni tudja, hogy a házastárs haláláig hogyan viselte a nevét. A kérelmet az anyakönyvi szerv bírálja el, ezen névváltoztatási eljárás illetékmentes.

    Hazai anyakönyvezés

    Magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményét magyar anyakönyvnek is tartalmaznia kell, ezért a magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint magyar állampolgárságú hozzátartozója halálesetének hazai anyakönyvezését.
    Hazai anyakönyvezni kell az állampolgársági eljárás keretében magyar állampolgárságot szerzett személyek anyakönyvi eseményeit is.
    A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely anyakönyvvezetőnél, vagy konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.
    A hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a személyazonosításra alkalmas iratokat, és a külföldön történt anyakönyvi eseményről kiállított okiratokat hiteles magyar fordítással ellátva (OFFI) vagy EU-s ügyesetén fordítási segédlet elfogadható.

    Anyakönyvi kivonat kiállítása

    Elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.
    Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezető illetékes.
    Ha a kérelmező az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetője illetékes.

    Személyesen igényelt anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél, vagy hivatalos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni.
    Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem benyújtását követően csak akkor kerülhet sor, ha a 2014. július 1. előtt anyakönyvezett eseményeket, amelyek még a papíralapú anyakönyvben szerepelnek, az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvvezető már felrögzítette az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerbe.
    A 2014. július 1. után történt anyakönyvi események, illetve a papíralapú anyakönyvben szerepelő, de már az elektronikus rendszerben rögzített anyakönyvi eseményekről bármely települési anyakönyvvezető tud anyakönyvi kivonatot kiállítani.
    Az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

    Állampolgársági eljárással kapcsolatos anyakönyvvezetői teendők

    Az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyintézés 2013. január 1. napjától a járási hivatal hatáskörébe került, tehát minden, az állampolgársággal kapcsolatos kérelmet náluk kell benyújtani.
    Nem változott azonban az állampolgársági eskü intézménye, ugyanis akkor válik valaki magyar állampolgárrá, ha a választása szerinti település polgármestere előtt állampolgársági esküt, vagy fogadalmat tesz. Az eskü és fogadalom egyenértékű.
    A magyar állampolgárság megszerzésének időpontja az eskütétel napja.
    Az anyakönyvvezető koordinálja az eskütétellel kapcsolatos feladatokat, és elvégzi az eskü, vagy fogadalom letétele előtti és utáni adminisztrációs munkát.

    Dokumentumok

    A jegyzői hatáskörbe a hagyatéki eljáráshoz kapcsolódóan a hagyatéki leltár felvétele tartozik.

    Az eljárás megindítása:

    • a hagyatéki eljárás a halottvizsgálati bizonyítvány hagyatéki példányának a hatósághoz történő megérkezése után indul meg,
    • a hagyatéki eljárás megindulhat annak a személynek a kérelme alapján is, akinek az eljáráshoz jogi érdeke fűződik,
    • a hagyatéki eljárás lefolytatására az eljáró hatóságnak a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésére,
    • a hagyaték leltározására az elhalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerinti jegyző az illetékes, amennyiben az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye nem ismert és nem is állapítható meg, akkor a leltár felvételéről a hagyatéki vagyon fekvése helye szerint illetékes jegyző intézkedik,

    Az eljárás folyamata, a hagyatéki leltár felvétele:

    • az eljárás megindulása után a hagyatéki ügyintéző a Takarnet Földhivatali Információs Rendszerből hivatalból legyűjti az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlanokat,
    • a legyűjtött ingatlanok alapján az ügyintéző megkeresi az ingatlan fekvési helye szerinti önkormányzat jegyzőjét az ingatlanra (ingatlanokra) vonatkozó adó-és értékbizonyítvány kiállítása céljából,
    • ezzel egyidejűleg értesíti az elhunyt öröklésre jogosult hozzátartozóját az eljárás megindításáról,
    • az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazza, hogy a leltár felvételéhez milyen adatok, iratok szükségesek, ehhez egy formanyomtatvány kerül megküldésre az ismert, vagy halottvizsgálati bizonyítványon feltüntetett hozzátartozó részére, amit kitöltve, a szükséges iratokat mellékelve visszajuttat az ügyintézőnek postán vagy személyesen.
    • az adó-és értékbizonyítványnak és a hozzátartozó által kitöltött nyomtatványnak a megérkezése után az ügyintéző a hagyatéki szakrendszerben rögzíti az adatokat, majd ezen adatokból leltártervezetet generál, melyet egy kísérőlevéllel, az adó- és értékbizonyítvány(ok) másolatával, egy fellebbezésről lemondó nyilatkozattal,  továbbá egy tájékoztatóval az eljárás során gyakorolható jogokról és kötelezettségekről megküld minden öröklésben érdekelt részére.  
    • a kísérőlevél tartalmazza, hogy 8 napon belül észrevétel tehető azzal kapcsolatban, ha a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges még a leltárban; a felvett ingóságok, ingatlanok forgalmi értékére vonatkozóan nyilatkozatot tehetnek a tulajdoni hányaduk arányában; kötelesrész iránti igényük bejelentése esetén a felek a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgyat 8 napon belül bejelenthetik; az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal kapcsolatban, amennyiben az abban lévő értékkel nem értenek egyet 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek, amennyiben egyetértenek, lemondhatnak fellebbezési jogukról; a leltározási szakaszban lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni, közvetítői eljárást igénybe venni; megállapodásuk esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatot, egyezségi tervezetet nyújthatnak be jóváhagyás iránti kérelemmel ellátva.
    • Amennyiben a leltártervezettel kapcsolatban nem érkezik észrevétel, a 15 napos határidő letelte után a leltár a mellékletekkel együtt megküldésre kerül az illetékes közjegyző részére.
    • Amennyiben kiskorú, vagy gondnokolt személy is érintett az öröklésben, akkor a hagyatéki leltár egy példánya az illetékes járási hivatal gyámhivatalának is megküldésre kerül.
    • Ha az elhunytnak sem ingó sem ingatlan vagyona nincs a nyilatkozat alapján, az eljárás végzéssel megszüntetésre kerül.
    • A jegyző előtti hagyatéki eljárás a hagyatéki leltárnak a közjegyző és az egyéb érdekelt hatóságok részére történő megküldésével, vagy az eljárást megszüntető végzés öröklésre jogosultak részére történő megküldésével lezárul.

    Póthagyatéki eljárás:
    A hagyatéki eljárás szabályai vonatkoznak a póthagyatéki eljárásra is.

    A jegyző előtt folyó hagyatéki eljárás díj-és illetékmentes.


    ügyintéző: Laczáné Molnár Erika
    tel.: 74/570-800

     

    Dokumentumok

    társasházakkal kapcsolatos ügyek

    Dokumentumok

    vagyonleltár

    Dokumentumok

    választási ügyek

    Dokumentumok

A 10-es irodában intézhető ügyek:

    Bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység


    A kereskedőnek a bejelentés-köteles termék forgalmazását kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) előírt adattartamú nyomtatványon kell bejelenteni. A tevékenység végzését a bejelentés benyújtását követően meg lehet kezdeni. A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal megküldi a jogszabályban megjelölt hatóságoknak, amelyek – amennyiben a forgalmazott termékkörök feladat- és hatáskörüket érinti - ellenőrzést folytatnak le. A jegyző a bejelentésről nyilvántartást vezet, amely nyilvános. A kereskedő az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.
    A bejelentés-köteles termékkörök listáját a Korm. rend. 6. számú melléklete tartalmazza

    Eljáró szervezeti egység: Tamási Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda

    Illetékességi terület: Üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli értékesítés esetében: Tamási Város közigazgatási területén végzett kereskedelmi tevékenységek.

    Csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, valamint közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében: tamási székhellyel rendelkező vállalkozások.

    A kérelem kötelező tartalma: A bejelentést a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 1. melléklet A) pontjának megfelelő adatokkal kell kitölteni.

    Csatolandó mellékletek a kereskedelmi tevékenység bejelentésekor:

    • nem a kérelmező tulajdonában levő üzlet esetén az üzlet használatának jogcímét  igazoló okirat
    • haszonélvezet esetén, ha nem a haszonélvező a kérelmező, a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
    • tulajdonközösség esetén, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat


    Az eljárás illetékmentes.
    Az eljárást megindító irat benyújtásának módja:

    • személyesen a hivatalunkban (ügyfélfogadási időben)
    • postai úton.


    Az irat benyújtására nyitva álló határidő: A tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani.

    Ügyintézési határidő: 25 nap

    I. fokon eljáró hatóság: Tamási Város Jegyzője
    Eljáró szervezeti egység: Tamási Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda
    Ügyintéző: Horváth Lászlóné
    tel.: 74/570-800
     

    Működési engedély-köteles kereskedelmi tevékenység


    A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék (a továbbiakban: üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) iránti kérelmet a Korm. rendelet 1. melléklet B.) pontjában meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania.

    Amennyiben a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.

    A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint - a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével - az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök
    A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

    Helyszíni szemle szükségessége esetén a jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a működési engedély iránti kérelemben megjelölt, az 1. melléklet B) I. pontja szerinti adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

    A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

    A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános.

    A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

    Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti - annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

    Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból.

    A tevékenységet a végleges működési engedély (határozat) birtokában lehet megkezdeni.

    A kérelem kötelező tartalma: A kérelmet a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 1. melléklet B) pontjának megfelelő adatokkal kell kitölteni.

    Csatolandó mellékletek:

    • nem a kérelmező tulajdonában levő üzlet esetén az üzlet használatának jogcímét igazoló okirat
    • haszonélvezet esetén, ha nem a haszonélvező a kérelmező, a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
    • tulajdonközösség esetén, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
    • igazolás a szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről


    Az eljárás illetékmentes
    Az eljárást megindító irat benyújtásának módja:

    • személyesen hivatalunkban (ügyfélfogadási időben),
    • postai úton.


    Ügyintézési határidő: 25 nap
    Eljáró szervezeti egység: Tamási Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda

    Illetékességi terület: Tamási Város közigazgatási területén lévő vagy létesítendő üzletek
    I. fokon eljáró hatóság: Tamási Város Jegyzője
    Ügyintéző: Horváth Lászlóné
    tel.: 74/570-800

    Dokumentumok

    Bejelentés-köteles ipari tevékenységekkel valamint telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés


    A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend) hatálya alá tartozó ipari tevékenység –a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivételével- csak a külön jogszabály szerinti telken, építményben vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben folytatható. E rendelet hatálya az 1. és 2. mellékletben felsorolt gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenység (a továbbiakban: ipari tevékenység) folytatására terjed ki.

    A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható az 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység; a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi véglegessé vált használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

    A fentieken kívül az ipari tevékenységet csak végleges telepengedély birtokában lehet folytatni.

    A bejelentés-köteles ipari tevékenység a megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható.

    A bejelentéshez formanyomtatvány használata kötelező, amely a Korm. rend. melléklete szerinti adattartalmú. Mellékleteként szerepel továbbá a bejelentés-köteles tevékenységek listája.

    A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

    Amennyiben a tevékenység végezhető, akkor a bejelentés-köteles tevékenységet nyilvántartásba veszi és a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal megküldi a bejelentőnek és szakhatóságoknak, akik – amennyiben a tevékenység feladat-és hatáskörüket érinti- 30 napon belül ellenőrzést folytatnak le.

    A jegyző a bejelentés-köteles tevékenységről nyilvántartást vezet, mely nyilvános.

    Az ipari tevékenység végzője az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.
    A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.
    A jegyző a telepet - telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedély megadásával egyidejűleg, bejelentés-köteles tevékenység esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásának vizsgálatát követően haladéktalanul - a 6. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi.
    Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - az ipari tevékenység változtatását ide nem értve - haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.
    A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi. Telepengedély-köteles tevékenység esetében a jegyző a nyilvántartásba való bejegyzést követően, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.
    A telep használatára jogosult személyében történő változás esetén a (2) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, azzal, hogy a változást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.
    Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és - telepengedély-köteles tevékenység esetében - a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.

    Az eljárás jogi alapja:

    • A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjé-ről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet;
    • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
    • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
    • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.


    A bejelentés ill. a telepengedély iránti kérelem Tamási Város honlapjáról letölthető.

    Csatolandó mellékletek:

    • Nem a kérelmező tulajdonában levő telep esetében a telep használatának jogcímre (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
    • Haszonélvezet esetében, ha a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat.


    Hivatalból beszerzendő mellékletek:

    • A telep valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdoni lapja

    Az eljárás illetékmentes.
    A telepengedélyezéssel kapcsolatos eljárásokért a kérelmező 5.000,-Ft. igazgatás szolgáltatási díjat köteles az eljáró hatóság részére megfizetni.  

    Az eljárást megindító irat benyújtásának módja:

    • személyesen hivatalunkban (ügyfélfogadási időben),
    • postai úton


    Ügyintézési határidő a telepengedély kiadása iránti eljárásban: 30 nap
    Az eljáró szerv: Tamási Város Jegyzője (7090 Tamási, Szabadság u. 46-48.)
    Illetékesség: Tamási Város közigazgatási területe
    Ügyintéző: Horváth Lászlóné
    tel.: 74/570-800

    Dokumentumok

    Szálláshely-szolgáltatási tevékenység

    Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét a 239/2009. (X.20.) kormányrendelet határozza meg.

    Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

    A rendelet meghatározza az ágy, az egyéb szálláshely, a falusi szálláshely, a kemping, a kikötő, a közösségi szálláshely, a magánszálláshely, a nyaralóhajó-szálláshely, a panzió, a szálláshelykezelő szoftver, a szálláshely-szolgáltatás, a szálloda, a szoba, az üdülőháztelep fogalmát.

    A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben eljáró hatóságként és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságkén a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, a nyaralóhajó-szálláshely tekintetében a kikötő fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban együtt: jegyző) jelöli ki.

    A különböző szálláshelytípusok üzemeltetése csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1/A-tól 8/A részében foglalt követelményeknek.

    A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott követelményeknek, továbbá - az adott szálláshelytípustól függően - az 1. melléklet 1-7. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek.

    Szálláshely-szolgáltatás csak olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel.

    A szálláshely üzemeltetését a jegyző felé be kell jelenteni a Korm. rendeletben előírt tartalmú formanyomtatványon az előírt mellékletekkel.  

    A jegyző a hatósági ellenőrzés elvégzése érdekében éves ellenőrzési tervet készít, amely alapján a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót 6 évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

    A jegyző a szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést nyilvántartásba veszi és közli a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével valamint ha a szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb szálláshelyen történő szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást megküldi az érintett hatóság részére. A hatóság ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül, annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt.

    A szálláshely-szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, a szálláshely megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül köteles a jegyzőnek bejelenteni.

    A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző jogkövetkezményeket állapíthat meg.

    A magánszálláshelyet valamint az egyéb szálláshelyet az üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a fogadott vendégek számáról és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról.  

    A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely- üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendeletben 2019. június 28. napjától jelentős változások léptek életbe, melyek alapvetően befolyásolják a tevékenység jogszabályszerű gyakorlását.

    Fontos kiemelni, hogy az új jogszabályi rendelkezés szerint, az „egyéb szálláshely” a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz (Korm. rendelet 2. § 2. pontja). Ezzel egyidejűleg pedig hatályba lépett a „magánszálláshely” szálláshely típus, mely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat (Korm. rendelet 2. § 6. pontja).

    A jogszabályban az egyéb szálláshely szolgáltatók és magánszálláshely szolgáltatók üzemeltetési követelményei között rögzítésre került, hogy a szálláshely-szolgáltató köteles a szálláshely bejáratán kívül jól látható módon feltüntetni a szálláshely nevét, a szállás típusát (magyar, angol és/vagy német nyelveken), valamint a szálláshelyen belül - jól látható módon - feltüntetni a szálláshely nevét, a szállásadó nevét és telefonszámát és üzemeltetési engedély számát.

    Valamennyi szálláshelyet érintő változás, hogy a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében a szálláshely-szolgáltatás olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel. A tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentéshez pedig mellékelni kell a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot is.

    A szálláshelykezelő szoftver azonban már valószínűleg nem ismeretlen a szolgáltatók számára. A 2019. január 1-jén hatályba lépett, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII.10.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (továbbiakban: NTAK) történő adatszolgáltatás is szálláshelykezelő szoftveren keresztül valósul meg.

    A részletekről a NTAK honlapján https://info.ntak.hu/ találhatnak folyamatosan frissülő részletes információkat.

    A kisebb szálláshelyek segítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség ingyenesen biztosít az NTAK-ba történő digitális adatszolgáltatásra alkalmas szálláshelykezelő szoftvert a legfeljebb 8 szobával és 16 férőhellyel rendelkező szálláshelyek számára. (ingyenes szoftver https://info.ntak.hu/ingyenes-szoftver)

    Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2020. szeptember 1-jétől megváltozott az Én Vendégszobám egyszerűsített vendégnyilvántartó alkalmazás neve: VENDÉGEM néven működik tovább.

    A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba 2020. szeptember 1-jét követően regisztráló szálláshely-szolgáltatók a VENDÉGEM alkalmazás szálláshelykezelő szoftverként történő választásakor egy  IGAZOLÁS A VENDÉGEM ALKALMAZÁS HASZNÁLATÁRÓL elnevezésű dokumentumot kapnak Ügynökségtől visszaigazolásként, amely a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumnak minősül.

    Mi a VENDÉGEM alkalmazás? Egy olyan egyszerűsített vendégnyilvántartó alkalmazás, amely az egyszerűsített feladatok ellátását szolgálja. A Magyar Turisztikai Ügynökség ingyenesen biztosít a legfeljebb 8 szobával és 16 férőhellyel rendelkező szálláshelyek számára.
    A Vendégem alkalmazás az alábbi feltételek esetén vehető igénybe: Szálláshelyen maximum 8 szoba és 16 férőhely érhető el. Kemping esetében a lakóegységként területi egységet kell figyelembe venni. Férőhelyek esetén csak az állandó férőhelyeket kell figyelembe venni, a pótágyakat nem.

    Az alkalmazás regisztrációra a szálláshely regisztrációját követően van lehetőség az NTAK felületén.  

    A feltételeket mindig csak egy adott szálláshely esetében kell figyelembe venni.

    Több szálláshely esetében több alkalmazás regisztráció is lehetséges, minden alkalmassági feltételnek megfelelő szálláshelynél. (NTAK kompatibilis szoftverek https://info.ntak.hu/szoftverek/

    A szálláshely-szolgáltatók az adatszolgáltatási kötelezettségeiket NTAK kompatibilis szoftverekkel teljesíthetik. A kevesebb, mint 8 szobával, 16 férőhellyel rendelkező szálláshelyek a piacon elérhető szoftverek mellett az MTÜ által ingyenesen biztosított szoftvert is választhatják. A több mint 8 szobával, 16 férőhellyel rendelkező szálláshelyek olyan szoftverek közül választhatnak, melyek alkalmasak az NTAK részére történő adatszolgáltatás teljesítésére.

    Kiemelendő, hogy 2019. június 28-tól a szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén kiszabható pénzbírság összege kétszeresére emelkedett (Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése).

    Az NTAK-ba a kereskedelmi célú szálláshely-szolgáltatást végzők regisztrációja és adatszolgáltatása kötelező a turisztikai térségek állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény alapján. Szálláshely-szolgáltatást jogi személyiséggel rendelkező szervezet, illetve adószámmal rendelkező természetes személy végezhet.

    Tekintettel arra, hogy a tevékenység végzésének feltétele az adószám megléte, az NTAK-ba való regisztráció csak olyan szervezeteket, illetve személyeket érinthet, akik adószámmal rendelkeznek. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 16. § (2) bekezdése alapján, adóköteles tevékenységet – jogszabályban foglalt kivétellel – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.

    Azon egyéb szálláshely-szolgáltatók, akik az új jogszabályi előírások szerint megfelelnek a magánszálláshelyre vonatkozó követelményeknek, 2021. december 31-ig kérelmezhetik, hogy a jegyző a szálláshely-szolgáltatási bejelentését magánszálláshely szolgáltatásra módosítsa. A kérelemmel egyidejűleg dokumentummal kell igazolniuk, hogy rendelkeznek szálláshelykezelő szoftverrel, továbbá nyilatkoznak, hogy a Korm. rendeletben meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelményeknek megfelelnek.

    Az ügyintézés helye:
    Tamási Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda
    7090 Tamási, Szabadság utca 46-48.
    Tel.: 74/570-800
    Az ügyfélfogadási idő:
    hétfő: 8:00-18,00 óra
    csütörtök: 8:00-16,30 óra,
    Ügyintéző: Horváth Lászlóné  
    Telefon: 74/570-800/110 mellék
    Ügyintézési határidő: 21 nap

    Az eljárás illetékmentes.

    Dokumentumok

    Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

    Tájékoztató:

    2011. június 15. napjától zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható.

    Engedélyt azokra az alkalmi, vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre kell kérni, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben (300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség, épület), illetve szabadban tartanak és várhatóan lesz olyan időpont, amikor a résztvevők száma az 1000 főt meghaladja.

    Az engedély iránti kérelmet és mellékleteit a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, szabadtéri rendezvény esetén a rendezvény szervezőjének kell benyújtania a rendezvény helye szerinti önkormányzat jegyzőjéhez.

    Ha az engedélyezési eljárás során a jegyző helyszíni szemle megtartását rendeli el, a szemlét a szakhatóságokkal közösen kell lefolytatni. Az engedélyt a kérelem, és a mellékleteként benyújtott dokumentáció, a helyszíni szemlén tapasztaltak, valamint a szakhatósági állásfoglalások figyelembe vételével adja ki.  A rendezvénytartási engedély kiadásáról igazolást állít ki, a rendezvényt nyilvántartásba veszi és a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

    Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenység megszüntetését haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

    Kapcsolódó jogszabályok: A zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet.

    Ügyintézés: Tamási Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda
    7090 Tamási, Szabadság utca 46-48.
    Ügyfélfogadás:
    Hétfő: 8,00-18,00-ig, Csütörtök: 8, 00-16,30-ig,
    Ügyintéző:
    Horváth Lászlóné
    tel: 74/570-800

    Az eljárás kérelemre indul, amelyhez az alábbiak csatolandók:
    1. Biztonsági terv, amelynek tartalmaznia kell:

    • a rendezvény helyszínének alaprajzát,befogadóképességét, belépés és távozás rendjét,
    • a helyszínnek baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekülési tervét,
    • a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását,
    • a biztonsági személyzet létszámát,
    • az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást,
    • szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési terv.

    2. A rendezvény helyszín használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (kivétel: tulajdoni lap)
    3. Tűzvédelmi szabályzat (ha külön jogszabály kötelezővé teszi)
    4. építészeti-műszaki dokumentáció és tervezői nyilatkozat (külön jogszabályban meghatozott)
    6. minimum 10 fős biztonsági személyzet esetén: 1 fő biztonságszervezői, 3 fő személy- és vagyonőr képesítés

    Az eljárás illetékmentes.

    Az ügyintézési határidő: 20 nap

    Dokumentumok

    címnyilvántartással, címigazolással, címregiszter vezetésével kapcsolatos ügyek

    Dokumentumok

    hatósági bizonyítvány iránti kérelem

    Dokumentumok

    életbenléti igazolások kiadása

    Dokumentumok

    tamási kártya igénylés

    Dokumentumok

    személy- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyek

    Dokumentumok

    választási ügyek

    Dokumentumok

13-as irodában intézhető ügyek

    Vonatkozó jogszabályok:

    • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ötödik könyvének I. és II. fejezete.
    • a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.(X. 16.) Korm. rendelet

    Eljárás illetéke: az eljárás illetékmentes
    Eljárási határidő: 15 napon belül - illetve tolmács kirendelése esetén 30 napon belül- , melybe nem számít bele az ellenérdekű fél nyilatkozattételéig eltelt idő.
    Illetékesség: Tamási város közigazgatási területén megvalósult birtoksértő magatartás
    Az ügy leírása: Azt a birtokost, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítanak (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg.
    A birtokos 1 éven belül kérheti a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Egy évnél régebben fennálló birtoksértés esetén, illetve ha a birtoklás jogalapja is vitás, a bíróságtól lehet birtokvédelmet kérni.

    A kérelemnek tartalmaznia kell:

    • a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét, vagy székhelyét, aláírását,
    • Ha a kérelmező meghatalmazott képviselő útján jár el, a meghatalmazását igazoló magánokiratot vagy közokiratot csatolni kell a kérelemhez.
    • a birtoksértő fél nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét. Ismeretlen személy ellen birtokvédelmi eljárás lefolytatása nem kezdeményezhető. A jegyző egyéb adatok alapján (pl. gépjármű rendszáma) a panaszolt fél nevét és lakcímét nem állapíthatja meg.
    • a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását- a birtokvitával érintett dolog megjelölését (miben merül ki a birtoksértő magatartás, és miben változtatta meg az eredeti állapotot, próbálta-e a kérelmező felszólítani a birtoksértőt magatartása abbahagyására, tett-e kísérletet birtoka visszaszerzésére stb.)
    • a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
    • birtoksértés időpontját (pontosan mióta tart a birtoksértő állapot)
    • jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, azaz a kérelmező milyen módon kívánja megszüntettetni a panaszolt állapotot (például a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, stb.). Ha megalapozott a birtoksértés megismétlődése a jövőbeni eltiltást is kérni kell.
    • a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a döntés során figyelembe vegye az eljáró hatóság. E szabályok szerint a jegyző nem folytathat le hivatalból bizonyítási eljárást, a bizonyítékokat (okiratok, fényképek, helyszínrajz) a kérelmezőnek kell benyújtani. Amennyiben semmilyen bizonyítékot nem nyújtanak be, bizonyítási indítványt nem tesznek, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

    A kérelmet, illetve annak mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben kezdeményezték a birtokvédelmet.
    Ha a kérelem nem tartalmazza a fent felsoroltakat, a jegyző a kérelmet elutasítja.

    A jegyző az ellenérdekű felet nyilatkozattételre szólítja fel a kérelemben leírtak kapcsán, majd a felek által tett nyilatkozatok, valamint benyújtott bizonyítékok alapján döntést hoz.

    Jogorvoslat: A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat

     

    Dokumentumok

    • Kérelem birtokvédelmi eljárás megindításához docx (30 KB) [ letöltés ]