Napjainkban elengedhetetlenné vált az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, mely cél a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése által érhető el. Jelen projekt megvalósítása szükséges, mivel szolgálja a 2012/27/EU irányelv szerinti energiahatékonysági, illetve a 2009/28/EK irányelv szerinti megújuló energia részarányra vonatkozó kötelezettségek tagállami teljesítését.

TOP-3.2.1-15 felhívás stratégiai célja volt az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez.

Bár a klímaváltozás alapvető okainak nagy része a városias térségekben összpontosul, a széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforrás-hatékonyság megvalósítása valamennyi településen kihívást jelent.

A beavatkozások elengedhetetlenek a 2012/27/EU irányelv szerinti energiahatékonysági illetve a 2009/28/EK irányelv szerinti megújuló energia részarányra vonatkozó kötelezettségek tagállami teljesítéséhez.

Az energiafelhasználás és annak hatékonysága, valamint az ellátásbiztonság a nemzetek versenyképessége, a gazdasági fejlődés fenntarthatósága szempontjából kulcskérdéssé vált. Az energiára ma már nem csupán erőforrásként, de gazdaságfejlesztési és növekedési sarokpontként, kitörési lehetőségként tekintünk.

Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája – „Nemzeti Energiastratégia 2030” – az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkentését határozta meg. E cél megvalósulása – tekintettel arra, hogy az elsődleges energiafelhasználás négytizedét az épületek energiaellátására fordítjuk – radikálisan javíthatja mind a lakosság, mind a vállalkozások jövedelmi helyzetét.

A lakosság számára a legfontosabb hozadék a rezsiköltségek további lényeges és fenntartható csökkenése, ami a felszabaduló vásárlóerő révén új növekedési potenciálokat nyit. A vállalkozások két szempontból is profitálhatnak ezen a területen: egyrészt új piaci lehetőségekhez jutnak az energiafelhasználás racionalizálásához kapcsolódó ágazatokban, másrészt jóval kiszámíthatóbb és stabil energiaköltségekkel számolhatnak. (Forrás: Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2015.)

A fejlesztés célja 50 kW teljesítményű napenergia alapú villamos erőmű létrehozása, mellyel 2 önkormányzati tulajdonban lévő, közcéllal működtetett ingatlan saját (közcélú) villamosenergia-igény kielégítése fog megvalósulni. A projekt célja az érintett épületek villamos energia felhasználásának megújuló energiaforrást-hasznosító technológiával való biztosítása minél nagyobb mértékben. Cél a széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforrás-hatékonyság megvalósítása.

A projekt megvalósításának eredményeként, a beruházás által a primer energiafelhasználás 53 %-kal csökken, ezzel arányban a káros anyag kibocsátás visszaesés és jelentős költségcsökkenés prognosztizálható.

A fejlesztés a Tamási Szabadság u. 46-48., Szabadság u. 50. és 52. szám alatti önkormányzati tulajdonban álló épületeket, középületeket érinti, de Szabadság u. 50. sz. alatti épület a megújuló energia termelésből nem részesül, csak a napelemek kerültek elhelyezésre az épület tetőszerkezetén.

A fejlesztéssel érintett ingatlanokon egy 50 kW teljesítményű, közcélú hálózatra tápláló napelemes kiserőmű került létesítésre.

A projekt célkitűzése:

• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése
• Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése
• Olyan meglévő épületeket és csatlakozó infrastruktúrájukat célozza a projekt, amelyek a nagyközönség számára látogathatóak, ezzel is elősegítve a szemléletformálást, a műszaki információk, tapasztalatok terjesztését.

A tervezett fejlesztéssel csökken a környezetszennyezés, ezért javul a lakosság egészségi állapota, így csökkennek az egészségügyi kiadások.

Az ország energiahordozó-importja csökken, így javul a gazdasági helyzet.

Függetlenség az importáló államtól, vagy hazai szolgáltatótól, vállalkozástól.

A környezetszennyezés csökkenése által hosszú távon kialakuló tisztább környezet hozzájárul az Önkormányzat célkitűzéseihez, az élhető település kialakulásához.

Összefoglalás

A napelem öko-gazdasági egyenlege pozitív, hiszen összesen kevesebb energiába és szén-dioxid kibocsátásba „kerül” a napelem előállítása, mint amennyi áramot megtermel és ezzel CO2 kibocsátást megspórol.

Cél a helyi nyersanyagok, mint megújuló energiaforrások hasznosítása, ezáltal környezetkímélő, független és fenntartható rendszerek létrehozása.

A napelemes kiserőmű által a napenergia felhasználásával évente ~50.000 kWh előállított villamos energia lenne, mely fedezné nagy részben a kiválasztott önkormányzati épületek fogyasztását, ezáltal jelentős rezsicsökkentés érhető el.

A fejlesztés eredményeképpen helyi termelési folyamatok indulhatnak be és így közvetetten új munkahelyek jöhetnek létre. Jelen beruházás keretében nem történik új munkahely teremtése, viszont meglévők megtartásához hozzájárul.