Lakossági tájékoztató kéménytüzek és szén-monoxid mérgezések megelőzéséről

Az elmúlt évek ada­tai alap­ján a 2015/2016. évi fűtési sze­zon­ban megnőtt a kémény­tü­zek száma a szi­lárd­tü­ze­lésű tüzelő­be­ren­de­zést hasz­náló lakó­in­gat­la­nok­ban. Ennek fő oka a nem meg­fe­lelő tüzelőa­nyag hasz­ná­lata és a kémé­nyek kar­ban­tar­tá­sá­nak hiá­nya.

A fűtési költ­ség csök­ken­tése érde­ké­ben sokan tüzelő­be­ren­de­zé­se­ik­ben ége­tik el a ház­tar­tási hul­la­dé­kot, mely azon­ban nem csak jog­sza­bályba ütkö­zik, de kör­nye­zet­szennyező, egész­ség­ká­ro­sító és a kémé­nyek­ben élet­ve­szé­lyes álla­po­tot is előidézhet.

A ház­tar­tási hul­la­dé­kok elége­té­sét a levegő védel­méről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korrn. ren­de­let tiltja, a ren­de­let alap­ján ház­tar­tási tüzelő­be­ren­de­zés­ben kizá­ró­lag a papír­hul­la­dék és veszé­lyes­nek nem minő­sülő, keze­let­len, szá­raz fahul­la­dék éget­hető el. Az előí­rá­sok meg­sértői­vel szem­ben a kör­nye­zet­vé­delmi ható­ság eljá­rást indít és bír­sá­got szab­hat ki.

A szi­lárd anya­gok elége­té­sé­vel füst­gáz, korom, hamu és salak kelet­ke­zik. Az égés során olyan mér­gező össze­tevők sza­ba­dul­nak fel, illetve olyan kémiai reak­ciók indul­hat­nak be, ame­lyek új mér­gező vegyü­le­te­ket hoz­hat­nak létre, levegőbe jutá­suk ese­tén beépül­nek a kör­nyező talajba, növény­zetbe, élő­vi­zekbe, és eze­ket a mér­gező anya­go­kat léleg­zik be a kör­nye­ze­té­ben élő embe­rek is. A műa­nyag, gumi, egyéb kőo­laj­szár­ma­zék alap­anyagú hul­la­dék, fes­ték­kel, vegyi anya­gok­kal kezelt fa és egyéb hul­la­dé­kok elége­té­se­kor kelet­ke­zett égés­ter­mék emberi szer­ve­zetbe jutása légző­szervi meg­be­te­ge­dé­sek­hez vezet­het, elő­se­gíti a rossz­in­du­latú beteg­sé­gek kiala­ku­lá­sát, a nehéz­fé­me­ket tar­tal­mazó por káro­sít­hatja a vesé­ket, elpusz­títja az agy­sej­te­ket, tüdő– és máj­ká­ro­so­dást okozhat.

Az utóbbi évek­ben mind töb­ben áll­nak vissza vegyes tüze­lésre, ill. épí­te­nek be kiegé­szítő fűtés­ként kan­dal­ló­kat. Szi­lárd– és olaj tüzelőa­nya­gok hasz­ná­lata során korom– és kát­rány­le­ra­kó­dás képző­dik a kémé­nyek­ben, a nem meg­fe­lelő tüzelőa­nyag hasz­ná­lata pedig meg­nö­veli ezen lera­kó­dás mér­té­két, mely az égéstermék-elvezető belső kereszt­met­sze­té­nek szű­kü­lé­sét okozza. A kémény leszű­kült kereszt­met­szete több veszélyt is hor­doz magá­ban: a tüzelő­be­ren­de­zés nem kap elég levegő-utánpótlást a műkö­dé­sé­hez, ezért szí­vó­ha­tás ala­kul ki a kémény­ben és az égés­ter­mék a tüzelő­be­ren­de­zé­sen keresz­tül vissza­áram­lik a lakó­térbe, füst, — illetve szén-monoxid mér­ge­zést okozva ezzel. A kémény­ben lévő nagy­mér­tékű korom és kát­rány­le­ra­kó­dás egy inten­zív fűtés ese­tén a nagy külső– és belső hőmér­sék­let különb­ség hatá­sára belob­ban­hat, kémény­tü­zet okozva ezzel. A kémény bekötő­nyí­lá­sain vagy kitor­kol­lá­sán kinyúló láng­nyel­vek könnyen átter­jed­het­nek a lakó­épü­let éghető anyagú épü­let­szer­ke­ze­te­ire, a kör­nye­ze­té­ben lévő bútorzatra.

A hul­la­dék­kal vagy ned­ves fával való tüze­lés a meg­spó­rolt fűtési költ­sé­gek­kel szem­ben sok­kal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, káro­sítja az egész­sé­get, veszé­lyez­teti az anyagi java­kat és az emberi éle­tet is, ezért fel­hív­juk a Tisz­telt Lakos­ság figyel­mét, hogy a lég­szennye­zés, a szén-monoxid-mérgezés és a kémény­tü­zek elke­rü­lése érde­ké­ben min­denki csak a tüzelő­be­ren­de­zé­sé­nek meg­fe­lelő tüzelőa­nya­got hasz­nál­jon, és biz­to­sítsa a kémény­seprők részre a kémé­nyek rend­sze­res ellenőr­zé­sét, tisztítását!

 

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Előző Fejlesztési igény felmérő kérdőív