VárosunkTamási Tolna megye észak-nyugati részén, a Koppány folyó menti dombvidéken fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon. A közel 10 ezer lakosú kisváros védőszentjéről, Szent Tamásról kapta nevét. Ősidők óta lakott vidék, minden történelmi kor hagyott itt maga után emléket.

Mint sok más valószínűleg 13. századi eredetű várunk, csak 1315-ben tűnik fel az írott forrásokban, amikor várnagyát említik. Ekkor már királyi vár, egyik várnagya, mint láttuk, a közeli Ozora birtokosa volt. Az azonban kevéssé valószínű, hogy az uralkodóhoz kell kötnünk építését – helyzete, formája tipikus 13. századi magánvárra utal. 1339-ben Károly Róbert más birtokokért a század elején még a Dél-Dunántúl nagy részét uraló, de ekkor már visszaszoruló és elszegényedő Héder nembeli Kőszegieknek adta - nem kizárt, hogy ők voltak eredeti épittetői is. Utódaik, a VárosunkTamásiak birtokolták egészen kihalásukig, 1444-ig. Ezután több család, így a Lorántffyak, Szekcsőiek, az Ujlakiak, továbbá a szomszédos Ozorán birtokos Héderváriak igyekeztek megszerezni. Tamási története A pártharcok során Ujlaki Miklós is elfoglalta, de végül is a Héderváriaké lett, s ezután osztozott Ozora sorsában. Esetleges átalakításairól nem tudunk. A török hódoltság után falait teljesen elbontották, részben az Esterházyak használhatták fel a várhegy alatti új 18. századi birtokközpontjuk, a Miklósvárnak nevezett kastély építéséhez. A Koppány-folyó árteréből meredeken kiemelkedő északnyugat–délkeleti irányú domb bokros erdővel fedett északnyugati végén találjuk az egykori vár már nehezen felismerhető helyét. Jellegzetes a helyzete: míg az azonos nevű település valószínűleg már kezdettől fogva a Koppány bal partján helyezkedett el, a vár tőle távolabb, a vízfolyás jobb partján épült, érthető, de inkább a 13. század második felére jellemző stratégiai megfontolásokból. A hegytetőn levő, cca 14 x 45 m-es „fővárat” délkelet felől két, egymástól 20 m-re fekvő, 10-15 m széles árok választja el a domb folytatásától. A vármag legmagasabb pontján ma kilátótorony emelkedik, e részhez északnyugat felől, néhány méterrel alacsonyabb szinten csat1akozik az alsóvár több terassza.

Az 1973-ban megnyitott termálfürdő a környék idegenforgalmi központjává tette a várost. Az 52 °C-os, alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos gyógyvíz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére ajánlott. Hét hektáros zöldterületen, szép környezetben 7 különböző méretű és hőmérsékletű medencével, valamint számos szolgáltatással biztosít kellemes kikapcsolódást egész évben.

VárosunkTamási története A régió legismertebb természervédelmi értéke a Gyulaji erdő. A Gyulaji Rezervátum 7800 hetktáros, cser, tölgy és gyertyán erdeiben él a világ legnagyobb dámpopulációja. A terület kezelője a Gyulaji Erdészeti és Vadászati ZRt. a fakitermelés és erdőtelepítés mellett magas színvonalú vadgazdálkodást folytat. Minden évben számos értékes trófeájú vad kerül puskavégre, de a vaddisznóhajtásokon is gazdag a zsákmány.

A Pacsmagi tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület és nemzetközi jelentőségű vízimadár-élőhely (Ramsari terület). A természet szerelmesei - akiket szálláslehetőség is vár - és a nyaranta szervezett madarásztábor lakói a helyi ornitológusok vezetésével figyelik meg az itt fészkelő cigányrécét, a zsákmányra leső kékes rétihéját. A város legrangosabb eseménye a Tamási Lovasnapok. Az augusztus 20-hoz kapcsolódó rendezvény alatt látványos díjugratás, lovasbemutató és fogatverseny vonzza a turistákat. Tamási Galéria: állandó kiállítás tekinthető meg itt Könnyű László családjának adománnyaként, többek között Mednyánszky, Borsos Miklós, Vasarely, Dali és Renoir festmények. Színvonalas szolgáltatásokkal, történelmi, kulturális, természeti látnivalók sorával várja vendégeit Tamási. Ismerkedjen meg velünk közelebbről.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK
Facebook
Twitter @Tamasivaros Tweetjei